KÖZÖSSÉGI, MUNKAHELYI MEDIÁCIÓ

A közösségi, munkahelyi mediáció körébe sorolhatjuk az alábbiak megóvását, konfliktusinak megoldását szolgáló eljárásokat:

• a munkahelyi közösségek, munkajogi kapcsolatok,
• a társas vállalkozások – pl. Bt, Kft, szövetkezet – tagjai, együttműködői közötti kapcsolatok,
• az önkéntes közösségek: egyesületek, művészcsoportok, gyülekezetek tagjainak közössége,
• lakóközösségek,
• iskolai közösségek, kollégiumok,
• szociális ellátó intézmények: idősotthonok, gyermekotthonok.
• és gyakorlatilag bármilyen hivatalosan vagy önkéntesen szervezett emberi közösség.

Munkajogi, munkaügyi, közszolgálati mediáció

Munkajogi, munkaügyi kapcsolataink biztosítják megélhetésünket, meghatározzák mindennapjainkat, sőt, még a társadalmi státuszunkat is (másként mutatkozik be és tölti mindennapjait a tűzoltó, a katona és a vadakat terelő juhász).
Egy munkaügyi, pl. munkáltató-munkavállaló, főnök-beosztott, munkatársak vagy éppen különböző szintű vagy hatáskörű vezetők közötti konfliktus komolyan ronthatja, mérgezheti az érintettek és családjaik életét, de ugyanakkor a szervezet egészének a működését, teljesítőképességét is.
A munkajogi, munkaügyi mediáció során a mediátorként jól kell ismernem a munkajogi, alkalmazási jogszabályokat, föl kell térképeznem és figyelembe vennem a szervezet írott és íratlan szabályait, függelmi viszonyait is. Ez különösen érdekes és fontos feladat a speciális, pl. hivatásos, rendvédelmi alkalmazotti vagy éppen kormánytisztviselői jogviszonyoknál.
A munkáltató – érdekeltségére tekintettel és gondoskodási körében – általában vállalja a mediáció költségeit, ez azonban nem befolyásolhatja a mediátor és az eljárás pártatlanságát (amelynek megóvása egyébként végső soron a munkáltatónak is érdeke).

 

Önkéntes közösségek, egyesületek mediátori támogatása

Az önkéntes részvételen alapuló közösségek, szervezetek tagjai közötti mediáció sok értékes egyesületet, karitatív szervezetet, egyházi és kulturális közös­séget, művészcsoportot tud megmenteni a szétszakadástól, tagságuk elveszítésétől.
E csoportok értékrendjei, személyes és szervezeti kapcsolódási rendszerei – és így természetesen a konfliktusai is – sok mindenben hasonlítanak egymáséra, de jelentősen különböznek minden másétól (pl egy családétól, munkahelyétől vagy gazdasági alapú együttműködéstől).
Én magam több egyesület és önkéntes közösség alapítójaként, vezetőjeként, tagjaként, önkéntes jogi segítőjeként belülről ismerem ezeket a különleges rendszereket, és hiszem, hogy ennek köszönhetően mediátorként is hathatós segítséget tudok nyújtani számukra.

 

A közösségi, munkahelyi mediáció közös jellemzői

Minden emberi közösség jellemző problémái lehetnek az alábbiak:

• csoporton belüli feszültségek,
• szerepzavarok, hatásköri, illetékességi és felelősségi konfliktusok,
• tiszteletlenség, bántások, sértettségek (amelyek szubjektíven ugyanolyan rombolóak, mint objektíven;
• információhiány, hamis vagy félreértett információk, kommunikációs akadályok és problémák;
• bizalomvesztés (akár félreértések, rosszindulatú híresztelések miatt is),
• régi sérelmek újrafertőződése (akár évekkel később is)
• vezetők és követők, beosztottak közötti hibás dinamikák.

Egy emberi közösségben fennálló feszültség, konfliktus, netán konfliktus-rendszer minden esetben jobban látható, érthető, sőt, kezelhető is a felkészült, de független és kívülálló szakember által. Ő akkor is segíthet a megoldás megtalálásában, amikor az érintettek már feladják.

Ha úgy látja, hogy a fenti közösségei élethelyzetekkel kapcsolatban segítségére lehetek,
tisztelettel várom érdeklődését, jelentkezését a
Mediáció – folyamat, munkadíj, kapcsolat
című oldalon leírtak szerint.